A novemberi kampány során hozott döntései alapjaiban befolyásolták a választás kimenetelét Donald Trump győzelme után az amerikai elnök egyik legnagyobb ellenlábasa lett. James Comey FBI-igazgatóként tett szokatlan kijelentései egy 35 évvel ezelőtti szakdolgozatra vezethetőek vissza. A Hetek megszerezte az írást, ami új alapokra helyezi az Egyesült Államokban tapasztalható társadalmi szembenállásról alkotott képünket.

Felállva tapsolt 74 ország képviselője, amikor Bogdán László, Cserdi polgármestere áprilisban az ENSZ New York-i székházában felszólalt a cigány nők hátrányos helyzete miatt, illetve azért, ahogy a „cigány macsóférfi-kultúrában” a nőket kezelik. Amerikai lapok elismerően írtak a beszédéről, itthoni férfitársai viszont nem tüntették ki az akcióért, mi több, nem roma oldalról le is rasszistázták. A téma kapcsán közös beszélgetésre invitáltuk Bogdán Lászlót és dr. Orsós Zsuzsa egészségügyi prevencióval foglalkozó biológust, rákkutatót – mindketten mély- szegénységből jöttek, s a maguk módján jelentős erőfeszítéseket tesznek a cigányság felemelkedéséért.

A dzsihádisták vadásznak rá, a családja kitagadta, az interneten tízezrek követik. A Hetek megkereste a keresztény hitre tért szerzőt, hogy meséljen tapasztalatairól, és mondja el véleményét korunk legnagyobb kihívásaival kapcsolatban.

A címben szereplő mondatot Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke nyilatkozta. A korábban vívásban olimpiai bajnok jelenlegi NOB-elnök a vizes világbajnokság során a Duna Arénába látogatott. Kijelentette, hogy amit itt látott, az lenyűgöző. Hihetetlen teljesítménynek értékelte, amit mi, magyarok alkottunk mindössze két év alatt a tervezéstől a megvalósításig.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közös látogatásán Orbán Viktor a Dohány utcai zsinagógában arról beszélt, hogy nálunk ma a zsidó élet a reneszánszát éli. A második világháború előtt valóban nagyszámú, virágzó zsidó közösség élt Magyarországon, melyeket szinte teljesen megsemmisített a holokauszt, s a túlélő és itt maradó kevesek sem állíthatták helyre a kommunizmus ideje alatt. A rendszerváltás után indult el az igazi megújulás, akkor valóban emlegettek zsidó reneszánszot, újjászületést. Hol tartunk most? A fővárosban a Judafest fesztiváltól a Budapest Klezmer Band koncertjein keresztül a Frőhlich Kóser Cukrászdáig számos módon találkozhatunk a zsidó jelenléttel. De vajon hogy élik meg ezt maguk a zsidók? Természetesen a zsidó identitás kérdésének végtelen vitáját és gordiuszi csomóit nem vállalkozunk e cikk keretében megoldani, inkább maradnánk annál a diplomatikus meghatározásnál, ahogy a viccben áll: „zsidó az, aki azon gondolkodik, hogy mi a zsidó”.

„Az ölte meg, amiért rajongtunk érte: a saját démonjai” – gyászolta világhírű együttese a rockzene legújabb tragédiáját, Chester Benningtont. A „dühös fiú”, miután tizenöt éven át milliókkal osztotta meg sötét árnyaival folytatott személyes harcát, végül engedett ennek a belső hangnak, és laká-sán fölakasztotta magát. Végzetes magányában már nem számított neki sem a siker, sem a családja, sem a tízezres koncertek rajongása, egyedül az a depressziós kényszergondolat, ami áthatotta a zenéjét: élni egyszerűen értelmetlen.

Uniós viszonylatban mindmáig a kannabisz a leggyakrabban használt kábítószer, de a legszegényebb országokban, így Magyarországon is az a tapasztalat, hogy a klasszikus szereket teljes egészében felváltotta az olcsó és az egészséget súlyosan károsító dizájnerdrogok használata. Ezeket a magas hatóanyag-tartalmú szintetikus szereket főleg Kínában állítják elő, és elsődleges fogyasztói a tinédzserek, a nyár pedig ebből a szempontból különösen veszélyeztetett időszaknak számít.

Bár „a tej élet, erő, egészség” szlogenje már rég lejárt, helyét kétségkívül a joghurtok vették át. A nagy nyári melegben ráadásul jó, ha van olyan csemege a tarsolyunkban, ami egyszerre finom, tápláló és a szervezetünk számára hasznos, jótékony hatással bír. A kánikulában a fokozott folyadékbevitel mellett érdemes kihasználni a nyár adta természetes adottságokat: variálni az idénygyümölcsöket, a zöldségeket a jellegzetes ízű, értékes összetevőkkel rendelkező joghurtokkal.

A Csillagok között, az Eredet és nem utolsó sorban a megújított Batman-trilógia rendezője, Christopher Nolan azért már letett valamit az asztalra. S az életmű még korántsem mondható teljesnek.

„Ez a nő egyszer még Nobel-díjat fog kapni” – súgja oda nekem valaki a közönségből, miközben elhelyezkedem a székemen Varda Rotter izraeli professzor asszony előadását várva. A tudós érthető magyarázatainak hála, mi laikusok is többet megtudhatunk a rákról a Weizmann Intézet előadásán. A Heteknek külön interjút is adott az elismert kutató.

Talán észre sem vesszük, de a mai modern világban a szemünk az egyik legnagyobb igénybevételnek kitett szervünk. Mit tegyünk a leggyakoribb problémák megelőzése érdekében?